| Vidonyi (1894) közlése szerint a fajta több mint 300 éves múltra tekint vissza.Nemesitésénél meghatározó szerepet játszott a múlt század közepén a danzigi magasszálló keringőkkel történő keresztezés.Ennek eredményképpen új rajz-változat is jött létre, amelyet Szegeden örvösnek neveztek el és a nemzetközi szakirodalomban is ez az elnevezés terjedt el.Napjainkban az Alföldön az egyik legnépszerűbb fajta.Kiváló állományok találhatoak Szegeden kivül Hódmezővásárhelyen,Kunszentmártonban és Szentesen is.Közepes testnagyságú,lebegő röpmodorú, igen élénk vérmérsékletű fajta.A fej középnagy és hosszukás,rajta körfésű látható.A szivárványhártya a fehéreknél sötétbarna, a többi változatnál gyöngyszinű.A csőr középhosszú,színe a tollazattól függően változik.A nyak középhosszu és vékony.A mell széles és domború.A hát a vállban széles és a farok felé lejt.A szárnyak hosszúak és a farkon támaszkodnak.A lábak rövidek és tollatlanok.
Forrás:Dr.Meleg István:Galamb és tenyésztése 2. | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
